Az első írásos emlék – amikor a falu már ismert volt – 1297-re nyúlik vissza. Ez az év tehát nem az alapítás éve. A falu neve Wezeken szóból származik, valószínűleg a török „bezäkän” szóból ered, ami „kicsi disz”-t jelent. Bizonyos feltevések szerint Vezekény elnevezése a szláv eredetű „voz” – szekér szóból származik.
A falu történelmi múltjáról viszonylag keveset tudunk. A 15. század elején még a Sintavai várhoz tartozott, a 16. század közepén pedig a Thurzók hatalmába került. Jelentős változás akkor következett be, amikor az Eszterházyak kezébe került a falu, akik a helyi gazdálkodást különféle kedvezményekkel támogatták.
A falu élén középkortól a helyi önkormányzat állt, amit a bíró és az esküdtek képviseltek. A bíró hatáskörébe tartozott a bírói pálca, mint a hatalom jelképe, és a pecsét, amivel iratokat hitelesítettek. A legrégebbi bizonyíték a falu pecsétjéről, a képviselők által1790-ben kiadott írásokon látható. A pecsét barokk stílusban készült, és egy csónakot ábrázol, amiben két evezős ül.
A 19. század második felében Vezekény Tallóssal együtt kerületi közjegyzői hivatalt alapított, amelynek székhelye Tallóson volt, és a második világháború végéig működött. A háború utáni fejlődés 1949-től kezdődött, amikor megalakult a földműves szövetkezet. A 60-as évektől a falu arculata egészen megváltozott. 1990 után, a demokratikus választásoknak köszönhetően 12 tagú képviselői-testület alkotta a falu vezetőségét.